Hírek Európából

A mai ironikus blogbejegyzést az éppen szakadni kezdő hó és a hét eleji hóhelyzet kommunikációja illetve az arra adott olvasói reakciók ihlették. Kedves fiatalabb olvasók kedvéért célszerű elmondani, hogy a magyarországi hókommunikáció gyakorlatilag 40 éve ugyanazokra panelekre épül. Az illetékesek felkészültek a télre, a lakosság pedig fel van háborodva. Ezért a mai poszthoz képeket  válogattunk a nyugati sajtóból, alájuk pedig a hazai panaszkultúra és köznyelvi panelgyár néhány örökbecsű termékét illesztettük a BKK facebook profiljának olvasói hozzászólásaiból.

"Egyetlen hókotrót se láttam." - Bécs ma reggel

"Ezért veszik fel a milliós prémiumokat?" - Elakadt villamosok Bécsben

"Leesik másfél centi hó és megbénul a város" - Párizs

"A BKV-nak már téli gumikra sincs pénze" - Elzász, Franciaország

"AZ FKF spórol a hóeltakarításon, hogy ne kelljen pluszmunkát fizetnie a melósnak" - Ring, Bécs, ma reggel

"Az illetékeseket meglepte, hogy télen szokott havazni" - Berlin

"Hol van ilyenkor az autópályakezelő? Csak a pénzt tudják beszedni" - St Gallen

"Hol vannak a mi pénzünkből fizetett közmunkások?" - München

"Futballstadionra bezzeg van pénz" - Zürich

"Hogyhogy ingyen van a BKV? Nekem havi bérletem van, ez diszkrimináció" - Bécs, január 14. délután

"Jómagam Berlinben éltem, érdekes ott meg tudják oldani". - Berlin 2010, december 27.

"Nem igaz, hogy nem lehet plusz járatokat beállítani. Hogy menjek így munkába?" - Berlin 2010 december 27.

"Mire fizetem akkor azt a rengeteg adót?" - Bécs január 14.

"Monnyon le!" - Bécs főútvonala hétfőn reggel

Források:

http://www.oe24.at/oesterreich/chronik/Wien-Gratisparken-bei-starkem-Schneefall/91638692

http://www.news.at/a/wetter-schneechaos-wien-jaenner

http://www.oe24.at/oesterreich/chronik/Wien-stuerzt-ins-Schnee-Chaos/91262706

http://oesterreich.orf.at/stories/2567422/

http://www.format.at/articles/1303/930/350558/schneechaos-keine-einschraenkungen-flughafen-wien

http://www.tt.com/Nachrichten/5993420-2/ost%C3%B6sterreich-versinkt-im-schnee-nur-fahren-wenn-unbedingt-n%C3%B6tig.csp

http://www.krone.at/Oesterreich/Unfaelle._Staus_und_Sperren_wegen_heftiger_Schneefaelle-Schneechaos-Story-347905

Bécs mostanában nem a megszokott, nagyon is kiszámítható, kissé langyos politikai állóvíz városa. Először is választások lesznek idén, aztán itt a salzburgi spekulációs botrány, a Votivkirchét 3 hete megszállva tartó bevándorlók ügye, 20-án népszavazás lesz a hadkötelezettségről, és mindennek tetejébe még a báli szezon is kezdetét veszi a héten. A hagyományos bécsi Operabál politikai jelentősége csak annyi, hogy a szélsőbalos anarchisták és antiglobalisták általában itt melegítenek be a várható G8 konferenciákra, egyébként mára az esemény a sógoroknál ugyan úgy a felkapaszkodott celebvilág és a kozmetikai ipar elrettentő végtermékeinek seregszemléje lett, mint nálunk.

A nagy politikai összecsapás idén a Ball der Burschenschaften körül várható.
(A Burschenschaftok  - egyetemi diákszervezetek - Németországban jöttek létre, az első 1815-ben a Jénai Egyetemen. Erős nacionalista felhangú, időnként antiszemita, a Nagynémet ideológiától áthatott, külsőségeiben militáns, hierarchikus felépítésű elitszervezetek, amelyek vezérmotívumai a haza, a becsület, a férfi -összetartás, a rend, a patriotizmus. Tevékenységüket számos botrány kísérte mindkét országban, az egyik osztrák szervezet pl 1987-ben Rudolf Hesst jelölte Béke Nobel-díjra. 1945 után az antiszemita, militáns, kirekesztő elemeket igyekeztek lenyesegetni a szervezetekről, több-kevesebb sikerrel.) 

Egyenruha, kard - hagyományos külsőségek

Annál is inkább, mivel a hagyományos, csak Németországban és Ausztriában ismert egyetemi diákszervezetek által rendezett bál Bécsben évről-évre a nacionalista politikai erők szagos miséje. Tavaly az esemény két hétig le sem került az újságok címlapjáról. Kezdődött azzal, hogy sikerült a zenés-táncos estét a Nemzetközi Holokauszt-emléknapra időzíteni. A szervezésbe erősen besegített az FPÖ (Osztrák Szabadságpárt), így a díszvendégek az európai szélsőjobbos elitből kerültek ki. Tiszteletét tette a Hofburgban Marine Le Pen a francia Nemzeti Frontból, Kent Ekeroth a svéd nacionalisták képviseletében, az euroszkeptikus és bevándorlásellenes flamand Philip Claeys, de állítólag a német NPD -ből (Nationaldemokratische Partei Deutschlands) is érkeztek képviselők.

HC Strache (FPÖ) ünnepi beszédet mond a bálon

Természetesen a szokásos ellentüntetések sem maradtak el, az antifasiszták, egyéb baloldali csoportok a hagyományos jelszavak mellett (Ki a nácikkal a Hofburgból, Nem kellenek a fasiszták...) a bálra érkező vendégek taszigálásával és leköpdösésével adtak nyomatékot ellenérzésüknek. Az így felkorbácsolt közhangulat betetőzéseként Hans Christian Strache, a Szabadságpárt elnöke ünnepi beszédében a kint folyó ellentüntetést a  birodalmi Kristályéjszakához hasonlította, és megjegyezte, hogy a bálon résztvevők Európa "üldözött zsidói".

Ellentüntetők és rendőrök egymással szemben

A botrány akkorára dagadt, hogy Heinz Fischer köztársasági elnök is megszólalt, a német és osztrák lapok pedig újra kapargatni kezdték a Burschenschaftok hátterét. Első körben mindjárt kiderült, hogy a mára már demokratizáltnak tűnt egyetemi diákszervezetek nagyon is ápolják a régi idők egyáltalán nem haladó hagyományait. A német himnuszt pl 3 versszakkal éneklik (jelenleg az eredeti szövegnek csak a 3. versszaka a hivatalos német himnusz, az első kettő, különös tekintettel a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű strófára nem), de a tagfelvételnél sem mérnek egyenlő mércével az európai és Európán kívülről érkezett jelöltek között. Ugyanakkor azt sem hallgatták el, hogy az elit diákszervezetek a mai napig jó ugródeszkaként szolgálnak tagjaiknak a politikai és gazdasági elitbe kerüléshez. Elég csak annyit megemlíteni, hogy az Osztrák Néppárt jó néhány vezetője Burscheschaft tag volt tanulmányai idején.

Kai Ming Au kínai diákot a bonni szervezet ki akarta záratni nem európai származása miatt

A lassan csituló hullámokat aztán tavaly májusban megint sikerült Bécsben felkorbácsolni. Az itteni diákszervezet (WKR-Wiener Korporations-Ring) ugyanis május 8-án,  nem a szövetséges erők győzelmét ünnepelte a Heldenplatzon, hanem a hősi halottakra emlékező gyászünnepélyt tartott nagy számú ellentüntető bekiabálásaitól övezve.

Győzelem napi "gyászünnepély"

Tavaly a hatalmas botrány hozadékaként a Hofburg termeinek bérbeadásért felelős cég sajtóközleményben tudatta, hogy nem adják ki többé a WKR-nek a palota termeit. Ehhez képest az idei bál ismét a Hofburgban lesz, február 1-jén.  Az esemény nevét a szervezők ugyanis megváltoztatták (már csak simán Akademikerball), a védelmi miniszter Norbert Darabos pedig rendeletileg betiltotta, hogy a Szövetségi Hadsereg tagjai a bálon egyenruhában jelenjenek meg. A baloldali szervezetek ennek dacára már most sosem látott mozgósításba kezdtek. Honlapok és facebook profilok tucatjain szervezik az ellentüntetéseket, flashmobokat, melyekre nem csak osztrák antifasisztákat várnak.

Hiába volt a tiltakozás, idén megint a Hofburgban báloznak a Burschenschaftok

Források:

derstandard.at
profil.at
spiegel.de
ots.at
offensivegegenrechts.net
orf.at
krone.at

Január 13-án minden bizonnyal hatalmas tömegtüntetés helyszíne lesz Párizs. Az apropó: a nemzetgyűlés január 29-én kezdi tárgyalni  az egyneműek házasságáról és az egyneműek örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatot, melynek ígérete Hollande államfő választási kampányában a 2-s számú csodafegyver címet viselte. (az első számúról már megemlékeztünk itt).

Úgy tűnik Hollande-nak megint sikerült felpaprikáznia a franciák közel felét, ennyien nem támogatják ugyanis a közvélemény kutatások szerint a melegházasság intézményét. A sajtóban dúló éles harc közben az is kirajzolódott, hogy a törésvonalak jelenleg nem a bal és jobboldal között, hanem a konzervatív és a liberális értékrend hívei között húzódnak. Mindenesetre a tipikus francia kispolgár - akik között sok a szocialista szavazó - nem lelkesedik a törvényért, csakúgy mint a vallásos, baloldali értékrendű szavazók (Egy véleményen vannak a keresztények, a izraeliták és az iszlám hívei is). A legmeglepőbb viszont, hogy még a homoszexuálisok sem állnak egyként a törvény mellett, vannak szervezetek, akik azt szeretnék, ha inkább békén hagyná őket a politika.

Tüntetés a melegek házassága ellen, Párizsban, november közepén

Civil szervezetek november közepén már szerveztek egy tiltakozó demonstrációt, melyre 100 000 -n jöttek el, azóta viszont a politikai pártok teljes mellszélességgel beleálltak a kampányba, mely, mint az ilyenkor megszokott, alaposan el is durvult.

A baloldalnak most elemi érdeke lenne, hogy megnyerje a társadalom szimpátiáját, hiszen még egy fiaskó végzetes csapást mérne az államelnök amúgy is törékeny imázsára. A kommunikációjuk viszont meglehetősen gyenge, általában a "mindenkinek egyenlő jogok járnak" frázisain nem nagyon jutnak túl. Az emberi jogok túlhangsúlyozását a jobboldal viszont a baloldal életidegen doktrínerségének igyekszik beállítani, az UMP (a legnagyobb jobboldali ellenzéki párt) egyenesen a hagyományos családmodell és értékrend szétzüllesztésével vádolja a szocialistákat. A jobboldal egyébként övön aluli mélyütést vitt be a kormánynak, amikor egy bonyolult jogi érveléssel és jó adag népriogató demagógiával, a Code civilre (Polgári Törvénykönyv) hivatkozva elmagyarázták az ámuló francia átlagszülőnek, hogy a törvény elfogadása esetén ezentúl nem anya és apa, hanem szülő 1, szülő 2 megjelöléssel szerepelnek majd a hivatalos iratokban.

A liberálisok is megmutatták magukat, mintegy 60 000-n voltak

A szocialisták mindemellett határozottan rosszabbik arcukat mutatták az általuk szervezett össztársadalmi viták során. A más vélemények által ezúttal kevés toleranciát mutató francia baloldali képviselők miközben közönyösen keresztülnéztek a megjelent imámokon és rabbikon,  arrogáns kirohanásokat intéztek a keresztény egyházak ellen a laicizmus jegyében. A radikális baloldali Alain Tourrait például kifejtette a meghökkent püspököknek, hogy az egyház már nem azt a szerepet tölti be a történelemben, mint a múltban, a házasság intézményéhez pedig semmi közük 1792, a polgári házasság elismerése óta. Végül felszólították a nagy történelmi egyházakat, hogy "ne vigyék utcára a politikát", és a polgárok képviseletét bízzák választott képviselőikre. Az ilyetén módon leforrázott egyházi vezetők ezek után semmilyen iránymutatást nem adtak a híveknek a vasárnapi tüntetésre vonatkozóan, lakonikusan csak annyit jegyeztek meg, hogy mindenki csináljon, amit akar.

Párizs polgármestere, Bertrand Delanoë az első francia politikus volt, aki megvallotta szexuális orientációját

A kampányt mulatságosabb esetek is tarkítják. Benoît Duquesne, a France 2 televízió népszerű kommentátorának esetéből az is kiderül, hogy Franciaországban sem könnyű újságírónak lenni.  Duquesne politikai vitaműsorának legutóbbi adását a témának szentelte, melyben nagy számban szólaltatta meg mindkét oldal képviselőit. Az adást Párizs 19. kerületének polgármesteri hivatalában vették fel, melyhez az újságíró természetesen megszerezte az összes engedélyt. Mindössze annyiban hibázott(??), hogy nem adta le az összes meghívott vendég nevét. Mikor a szocialista polgármester kiszúrta a tv-s egyik riportalanyát, egy elkötelezett melegházasság elleni aktivistát, nemes egyszerűséggel lekapcsolta az áramot. Ezután pedig levelet írt a közkedvelt csatorna vezetőjének, melyben kifejtette nézeteit a tisztességes újságírás mibenlétéről.

Duquesne -t a villanykapcsolóval tartotta sakkban a polgármester

A nagy, ma még eldöntendő kérdés az, hogy a jelen formájában a francia társadalom által elutasított törvényt keresztül veri-e változtatás nélkül a kormány a nemzetgyűlésen, és ezzel magára rántja a választók tetemes részének haragját, vagy valamilyen módon megpróbál kibújni belőle. Februárban meglátjuk.

forrás:

liberation.fr
leparisien.fr
france2.fr
lemonde.fr
lefigaro:fr

Németországban szilveszter napján Wolfgang Thierse a Bundestag alelnöke borzolta  a kedélyeket a berlini Morgenpost internetes kiadásában. A 69 éves szociáldemokrata politikus egy újságírói kérdésre egyáltalán nem rejtette véka alá a Berlinbe tömegesen betelepülő svábok iránt táplált ellenérzéseit. Thierse az internetes portálon meglehetősen blődnek ható kifogásokat emelt a döntően Baden-Würtenbergből érkező honfitársai ellen. Elpanaszolta például, hogy az idegeire megy a sváb nyelvjárás.

„Mindig feldühít, mikor a péknél azt tapasztalom, hogy nem Schrippent (császárzsemle a berlini dialektusban) hanem Weckent (császárzsemle a dél-nyugati dialektusban) kérnek. A sváboknak fel kéne fogni, hogy itt Berlinben ezt Schrippennek hívják. De ugyanez a helyzet a Pflaumendatschival is (szilvás pite). Mi az ördög az? Azt Berlinben Pflaumenkuchennek hívják. Azt szeretném, ha a svábok megértenék, hogy Berlinben vannak, nem egy kisvárosban a takarításmániájukkal. Idejönnek, mert itt minden olyan izgalmas, kalandos és színes, aztán viszont ugyanúgy akarnak élni mint otthon. Ez így nem megy. 40 éve élek ugyanott, a 90-s évek eleje óta a szomszédaim itt Prenzlauer Bergben (a hajdani Kelet-Berlin egyik negyede, amely a 90-s évek közepe óta rendkívül felkapott és divatos lett a nyugati tartományokból érkező munkavállalók körében) 90 %-ban kicserélődtek. Nehéz az együttélés velük"

Thiersét idegesítik a svábok

Az ügy további pikantériája, hogy a Wikipédián fellelhető életrajza szerint a baloldali Thierse a rasszizmus elleni harc elkötelezett szószólója, a szélsőjobb elleni tüntetések rendszeres résztvevője. Saját honfitársai elleni kicsinyes kirohanásával viszont most jókora adag olajat loccsantott a tűzre.

Az előzményekhez tartozik, hogy Berlin Prenzlauer Berg nevű kerületében tavaly mindennél súlyosabb atrocitások érték a sváb betelepülőket az őslakos berliniek részéről. A szokásos graffiti és szájkarate körökön túl a helyiek a társasházak folyosóin tárolt babakocsik felgyújtásával igyekeztek megkeseríteni a betolakodók mindennapjait. A rendőrség le is kapcsolt egy 29 éves ős-berlini újságkihordót, akire 3 rendbeli veszélyeztetés bűntettét sikerült bizonyítani, ám a gyújtogatások nem értek véget.

Felgyújtott babakocsi egy társasház lépcsőházában

A gyűlölet hátterében a keletnémet  - nyugatnémet ellentét, meg egy jó adag irigység húzódik. Prenzlauer az NDK időkben döntően munkáskerület volt, a 90-s évek közepén viszont megindult a betelepülés nyugatról. A jól szituált, jól képzett, döntően értelmiségi állásokban (médiában és reklámszakmában) elhelyezkedő, magas jövedelemmel rendelkező szinglik vagy fiatal párok aztán saját képükre formálták a környezetüket és meghonosították a saját otthonról hozott életmódjukat, amit a szegényebb, alacsonyabban iskolázott kelet-berliniek ellenszenvvel figyeltek.

Prenzlauer Berg trendi hely lett

Az őslakosokat idegesítik a földből egyre-másra kinövő méregdrága bioélelmiszer-boltok, biopiacok, a dizájnerbutikok, a kultúrkocsmák, és a teraszokon naphosszat Latte-Macchiattót szürcsölgető, főállású, fiatal anyukák. A jellemzően Stuttgart környékéről érkezett svábokat egyébként is idegesítően pedánsnak, törtetőnek, eminensnek, munka-és tisztaságmániásnak tartják a jövedelmi viszonyaik miatt frusztrált keleti őslakosok.

A legsötétebb időket idéző feliratok rendszeresen feltűnnek az utcákon

Súlyosbítja a konfliktusokat, hogy a meglóduló kereslet jócskán felverte az ingatlanbérleti árakat a környéken, így a szegényebbek kénytelenek új lakóhely után nézni. A folyamat Andrej Holm a Humboldt Egyetem szociológia tanára szerint nem csak a piaci viszonyok szabad alakulásának következménye. A nem titkoltan baloldali érzelmű Holm szerint a "Gentrifizierung" (az eldzsentrisedés) nagyon is tudatos várospolitika következménye: a berlini városvezetés ilyen indirekt módszerekkel igyekszik a szegényebb, esetenként szociális ellátásra szoruló lakosoktól megszabadulni, és helyükön inkább a jómódú fiatal yuppie réteget látni.

"Mi egy nép vagyunk, ti meg egy másik" - a sváboknak szól az üzenet

Érdekes, hogy az idegengyűlölet minden formáját többnyire azonnal elítélő német kormányzat, a német-német ellentét dolgában többé-kevésbé tehetetlen és néma. A mostani ügyben egy zöldpárti - török származású - politikus, és egy sokadrangú CDU politikus szólalt meg. Azonban ők sem Thierse elfogadhatatlanul általánosító és megbélyegző mondatait bírálták, csak arra hívták fel a figyelmet, hogy a sváboknak sokat köszönhet Berlin, hiszen sok pénzt költenek itt. Igen, ezt tudják az ős-berliniek is, épp ez piszkálja a csőrüket.

Halál a svábokra - ez sem ritka Prenzlaurerben

források:

tagesspiegel.de
faz.de
spiegel.de
cyberwaves.wordpress.com
freitag.de
morgenpost.de

December végén a francia Alkotmánybíróság (Conseil Constitutionnel) elkaszálta a francia szocialisták választási kampányban bevetett csodafegyverét, az évi 1 millió euró feletti jövedelmekre kivetett 75%-s adót. Az alkotmányossági vétó azért roppant kínos Francois Hollande államfőnek, hiszen kampányának érdemi mondanivalóját a "fizessenek a gazdagok" jelszóra és az ezt reprezentáló, most megsemmisített törvény bevezetésének ígéretére alapozta. Az elkaszált rendelkezés költségvetési kihatásai nem túl jelentősek, a szimbolikus ereje annál inkább. A szociáldemagógiára igen fogékony francia lakosság egy része most csalódásként éli meg, hogy ezek szerint mégsem lehet jól megszívatni a gazdagokat.

Az Alkotmánybíróság indoklása szerint a kifogásolt passzus ütközik az alkotmány arányos és igazságos közteherviselésre vonatkozó cikkelyével, mivel a törvényt olyan sikerületlenre szabták, hogy egy családban a két 600 000 euró/év jövedelem nem adózik a büntetőadóval, az 1  db 1 100 000 - s summának viszont elvitte volna a 75%-t az új sarc.

Francois Hollande szocialista államfő

A törvény megsemmisítése azonban csak a hab volt a tortán, hiszen a körülötte zajló, személyeskedő, turbulens és helyenként kifejezetten demagóg vita már hetek óta zajlik a francia sajtóban. Azt pedig nem kisebb név, mint a franciák második számú nemzeti kincse (az első Johnny Hallyday már évekkel korábban lelépett), a világhírű színész Gérard Dépardieu  robbantotta ki, amikor is bejelentette, hogy az új adó miatt házat vásárol Belgiumban, és ott telepszik le.

Á Dieu  - Gérard Dépardieu

Nosza, több sem kellett az országos napilapoknak, pártállástól nagyon is függően vagy nemzeti tragédiaként (jobboldal) vagy arcátlan hálátlanságként (baloldal) állították be a mozi nagyágyújának döntését. Megszólalt mindenki, aki a francia elitben számít, jöjjön néhány jellemző vélemény szó szerinti fordításban.

Nathalie Arthaud - egy szélsőbaloldali tömörülés szóvivője: Szegénykém, van néhány szőlőbirtoka itt, néhány kastélya ott, és  fel van háborodva, hogy egy kicsit több adót kell fizetnie.

Nathalie Kosciusko-Morizet - ellenzéki politikus: Ez nagyon nagy kár, volt nekünk egy Asterixünk (Christian Clavier színész), elment Londonba. És volt egy Obélixünk - ő most elmegy Belgiumba.

Asterix már Londonban él, Obélix most készül Belgiumba. Jean-Michel Jarre is lelép

Line Renaud - énekesnő: Ha az ország nehézségekkel küzd, nem menekülünk a süllyedő hajóról.

Harlem Désir - a francia szocialista párt főtitkára: Az ember nem az adóbevallása alapján választja az útlevelét

Aurélie Filippetti - kulturális miniszter: Francia állampolgárnak lenni dicsőség, mely azonban bizonyos kötelezettségeket is von maga után, többek között az adófizetést is.

Filippetti asszony botrányosnak tartja a színész döntését

A valódi bomba azonban Jean-Marc Ayrault miniszterelnök szavai után robbant. Ő nemes egyszerűséggel pitiánernek titulálta Dépardieut, majd kioktatta, hogy az adófizetés hazafias kötelezettség. A színész nyílt levélben küldte el a fenébe a miniszterelnököt, és egy drámai fordulattal bejelentette, hogy visszaadja francia útlevelét, mert úgy érzi az ő hazája már nem ugyanaz az ország.

" Ön nevez kicsinyesnek engem? 45 év alatt 145 millió eurónyi adót fizettem be a költségvetésbe, 80 embernek adok munkát. Elmegyek, mert ön azt üzente nekem, hogy a tehetség, a kreativitás, a siker olyasvalami, amit büntetni kell" zárul a feldúlt francia sztár nyílt levele.

Ayrault miniszterelnök szavai kiborították Dépardieu-t

Források:

lefigaro.fr
lemonde.fr
leparisien.fr
liberation.fr

Több mint 6 hete tart a menedékkérők tiltakozó akciója a Bécs központi helyén fekvő Fogadalmi templomban (Votivkirche) és az előtte húzódó Siegmund Freud Parkban. A döntően pakisztáni többségű menedékkérő csoport (néhány százan) november 24-én, egy tiltakozó felvonulást követően váratlanul sátortábort húzott fel a templom előtti parkban.

Sátortábor a Votivkirche előtt

A tüntetők követeléslistája a szokásos emberi jogi kérdések mellett a következőket tartalmazza:

-          szabad lakhelyválasztás Ausztria területén már a menedékkérő státusz alatt is
-          szabad munkavállalás (ez jelenleg 3 havi helybenlakás után lehetséges)
-          a menedékkérőként való regisztráció alkalmával kötelező ujjlenyomatvétel megszüntetése (erre azért van szükség, mert sok migráns papírok nélkül érkezik Ausztriába és semmilyen módon nem identifikálható, illetve a már kiutasítottak visszaszivárgása nem megakadályozható)
-          a menekültszállásokon a körülmények javítása, nehezményezik pl., hogy csak a fürdőszobában vannak tükrök(!)
-          a menekültek gyermekei a helyi iskolákba járhassanak osztrák gyerekekkel (nem beszélnek németül)
-          cseréljék le az összes tolmácsot a táborokban
-          szervezzenek karrierfelkészítő tanfolyamokat a táborokban
-          a táborokban az étel legyen egészségesebb, és ha a menedékkérő főzni szeretne magának, azt tegyék lehetővé
-          biztosítson az állam évszakonként jó minőségű ruházatot és cipőt a menedékkérőknek
-          a táborokban munkát vállalókat (pl konyhai szolgálat, takarítás ) fizessék meg jobban
-          kapjanak ingyenjegyet a tömegközlekdésre
-          kapjanak külön fodrászt a férfiak és a nők a táborokban
-          a  40 euró/hó zsebpénzt emeljék meg
-          ingyenes internet és műholdas tv hozzáférést biztosítsanak

A tüntetők november 24-én a traiskircheni menekülttáborból vonultak Bécs belvárosába

A menekültek sátortábora és a pofátlannak minősített követelések  felháborodást keltettek a bécsiek körében, nem különben, hogy a parkban megszaporodtak az atrocitások. A táborozók nem engedték a parkon átkelni a járókelőket, ám ha mégis, erőszakos koldulással és állítólag keresztény vallási szimbólumok gyalázásával zaklatták őket. A rendőrség végül december 28-án hajnalban, rajtaütésszerűen felszámolta a sátortábort, és két menedékkérőt őrizetbe vettek. A többiek bevették magukat a templomba és ott éhségsztrájkba kezdtek, mely jelenleg is tart.

Menekülttábor a Votivkirchében

A kormányzat és a bécsi városvezetés  mindeközben hallgatott, végül a belügyminiszter, a néppárti Johanna Mikl-Leitner tette világossá december 30-án, hogy nincs miről tárgyalni az irreális követeléseket megfogalmazó, a kormányzatot zsarolni szándékozó migránsokkal. Mikl-Leitner asszony azt is elmondta, hogy az osztrákok, akik Európa legnagyvonalúbb bevándorlási rendszerét tartják fenn az adózók pénzéből, nem nézik jó szemmel a nyomásgyakorlást, és ez a hangulat növelheti a bevándorló – és általában az idegenellenességet.

A belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner

A kedélyeket tovább borzolta, hogy kiderült a tiltakozó csoport vezetője egy bizonyos Hans Georg Eberl, német állampolgár és a müncheni rendőrség körében a 90-s évek közepe óta ismert szélsőbaloldali anarchista. Többen úgy vélik, hogy az egész akció mögött ezek a Németországból importált főállású tüntetők (Berufsdemonstranten) állnak, akiknek egyetlen céljuk a destabilizáció.

Egy tábla, ami a közvéleményben kiverte a biztosítékot, felirata: osztrákok tanuljatok a történelmetekből

Nem kérdéses, hogy a tiltakozó akcióból egyedül a Hans Christian Strache vezette Osztrák  Szabadságpárt (FPÖ) profitál, amelynek erősen bevándorlás ellenes retorikáját az ilyen események után újult erővel támogatja a lakosság. Az Ausztriában fontos szerepet játszó katolikus egyház pedig két tűz közé szorult: miközben meg kell küzdeniük az osztrák hívők rosszallásával, az evangélium szelleme jegyében értelmezésük szerint nem tehetnek mást, mint szolidaritást vállalnak a nehéz sorsú emberekkel.

Schönborn bécsi érsek 31-én meglátogatta a tiltakozókat

A kormányzat egyelőre tehetetlen, nyilván nem szeretne hangulatot kelteni a bevándorlók ellen, ugyanakkor az irreális követeléseket nem is támogathatják. A közvélemény, az internetes kommentek és fórumok fényében nem tűnik megosztottnak, néhány marginális kivételtől eltekintve elítélik a tiltakozó akciókat, jó néhányan Ausztria bevándorlási rendszerének teljes felülvizsgálatát sürgetik.

források:

diepresse.at
standard.at
kurier.at
kleine.at
krone.at
orf.at

 A nicknevem nem a német baloldali hetilapra, hanem a szó eredeti jelentésére kíván utalni. Torzításmentes tükör szeretne lenni a blog.

Miért?

Szenvedélyes újságolvasó vagyok kb két évtizede. Szenvedélyes és elégedetlen. Amit a magyar lapok külpolitikai rovataiból kapok, az szegényes és torz. Ha a sajtószemléket olvasom egy másik világ rajzolódik ki előttem. Egy magyar szemüvegen át látott európai világ. Szép, csak nem igaz. Ez egy másmilyen sajtószemle lesz.

Először is, bár határozott véleményem van, a minket körülvevő világról, nem ezt akarom megírni. Véleményblog rengeteg van, ebben a sajtószemlében ezért ez most indifferens lesz. Azokat a történéseket, sztorikat akarom megírni, amelyek a magyar sajtó ingerküszöbét nem érik el, az adott ország közvéleményét viszont mindennél jobban izgatják. Kommentárt általában nem fűzök a sztorihoz, ha mégis, azt zárójelben, kurziválva, hogy jól elkülöníthető legyen a véleményem a tényektől, és ne befolyásoljon senkit a megértésben, szabad véleményalkotásban.

Csak a legritkább esetben foglalkozom majd magyar vonatkozású hírekkel, ezeket bőséggel tárgyalja a magyar sajtó, így ezt szükségtelennek érzem.

Elsősorban a német és francia nyelvterületre fókuszálok. Előbbire azért, mert talán ez áll legközelebb a magyar olvasóhoz, utóbbira azért, mert ezt ismerik itthon a legkevésbé.

Mi a célom a bloggal?

Hogy készen kapott, mások által előre megformált vélemények helyett, a kedves olvasó könnyebben alakítsa ki a sajátját. Hogy ne érezzük magunkat annyira elszigetelve a szomszéd és távolabbi európai országoktól, lássuk, ami nálunk probléma, náluk sem ismeretlen és fordítva.

Végül, de tulajdonképpen elsősorban: puszta tájékoztatás, szűretlen valóság, annak akit érdekel.

A kommentelés szabad, senki véleményét nem fogom törölni, ha nem sért törvényt. Szívesen veszek minden észrevételt, eltérő tapasztalatot, véleményt, vitát. A trágárságot  - ha megoldható - kérem mellőzni.